Mennyit változik az ember hangulata pár pillanat leforgása alatt. Egyszer fennt vagy, egyszer meg lennt azon a bizonyos hangulati szinuszgörbén. Van, hogy hiányzik valami/valaki és úgy tudsz örülni neki ha láthatod, mintha a világ egyik legnagyobb ajándékát kaptad volna meg abban a pillanatban. De lehet, hogy csak attól boldog leszel, ha rá gondolsz...nem az jut eszedbe, hogy hiányzik, hanem a vele eltöltött idő, a mókázás és ilyenkor ezernyi érzés önti el a lelked, csak úgy cikáznak a testedben az érzések, mint a villámok a felhők között, mikor nagy vihar van. Ilyenkor a lelkedben harcolnak. Valyon melyik lehet erősebb? A hiány érzet, vagy pedig az az érzés, amikor ha csak rágondolsz, egyből megjelenik az a furcsa görbe a szád szegletében...a mosoly... Végül is mindegy melyiket érzed, mert a hiánynak is tudsz örülni egy bizonyos szinten, hiszen tudod, hogy van akire gondolj és van aki gondol rád, és pozitív ember lévén, a jó dolgokra koncentrálsz és akkor még így is a boldogság sugározhat belőled! Mert ha boldog vagy, azt más is megérzi, és a boldogság tovább terjed. Járványként öleli körbe a világot és jut el tőled a világ másik oldalán élő emberig. Ez a mosoly. Sokszor nehéz, sokszor érzed hogy most nem megy, de akkor is meg kell próbálni! Csak az első lépés nehéz, azután már gyerekjáték! Magamnak is mindig ezt hangoztatom ha a rossz kedv lesz urrá rajtam. Legyünk hát öröm szerzők és örüljünk az élet apró ajándékainak, amivel megajándékoz bennünket, és vegyük észre a jót, a mosolyt és az örömöt. Hisz ez a lényege az életnek!
"Smile! Tomorrow can be worse!"
