...várom, hogy vegye már valaki észre, hogy sírok
És csak kezeket látok furcsa magasban
Kiáltanék nem így akartam
És nem tudom, hogy mért vagyok itt...
....Megszült a világ, hogy sorsom is legyen
Hogy eltékozoljam az összes életem.
Nem érti senki és Te sem tudod
Hogy mitől félek, hogy miért hallgatok
Arról, amit mondani kell
Amit helyettem senki nem mondhat el...
~Republic : Furcsa Magasban~És csak kezeket látok furcsa magasban
Kiáltanék nem így akartam
És nem tudom, hogy mért vagyok itt...
....Megszült a világ, hogy sorsom is legyen
Hogy eltékozoljam az összes életem.
Nem érti senki és Te sem tudod
Hogy mitől félek, hogy miért hallgatok
Arról, amit mondani kell
Amit helyettem senki nem mondhat el...
Ha az ember elgondolkozik az életén, rájön hogy valamiért, valakiért született erre a földre, és nem szabad feladja az élet megannyi harcában – lehet az könnyű, vagy nehéz –, amit az ember nehezen bír. Olyan is van aki emiatt öngyilkos lesz. Ha már nem érzi, hogy ő maga irányítja az életét, akkor inkább eldobja. Meg sem próbálja megkeresni a kiutat, inkább azt mondja, hogy vége! Ez az amit nem szabadna, hisz mindig van aki segít, van aki megmutatja az utat, és ha kell segít elindulni rajta, megadja azt az első lökést, mert csak az első lépés a nehéz, utána már megy minden magától... Mint a kisbabáknál…nehéz felállni, nehéz az elindulás, de ha egyszer megtörtént, akkor nincs megállás! Az élettel is így áll a helyzet! Az egészet csak akarni kell, és tudni hogy minden sikerülhet, mert nekünk küldetésünk van ezen a földön.
Nagyon sok koldus él a világ megannyi táján...néha megkérdezem magamtól, vajon miért? Mert nem hiszem, hogy csak rajta múlna a szerencsétlensége….Persze itt is, mint mindenhol akadnak kivételek, de az az ember nem biztos, hogy így akarja leélni az életét! Egyszerűen nem kap egy segítő kezet, akiben megbízhat, akiben számíthat....Olyan ez az ember, mint valami tehetség, aki a világ pódiumára várakozik és csak várja, hogy felfedezzék….de hiába várja, nem konferálja fel senki, és minden próbálkozása hiábavaló.… Akad azért olyan is, aki csak a sültgalambra vár, és annak érdekében, hogy valami jobb történjen vele nem mozdítana meg egy kavicsot sem és csodálkozik és átkozódik, hogy milyen rongy az élete, neki semmi sem sikerül, és mindenki ellene van. Nem veszi észre, hogy ahhoz, hogy az életén változtatni tudjon, saját magában kell rendet teremtsen, és elhatározza, hogy ez nem mehet így tovább, és AKAR valamit kezdeni az életével! Egyszóval minden csak akarat kérdése! És az akarat, az akarás bennünk van, csak meg kell lelnünk, és nem szabad hagynunk, hogy eltünjön...meg kell ragadni! Mert könnyedén tovatűnik... Ne hagyjuk, hogy a lehetőségek tárháza bezáruljon előttünk, és ha mégis megtörténne, keressük meg a hozzá illő kulcsot, és ha tehetjük, segítsünk másoknak is megnyitni a kapukat!
Az élet tele van kérdéssel, bizonytalansággal, de a válasz körülöttünk található és főleg magunkban! Meg kell tanulni nyitott szemmel járni, a válaszokat megfejteni, mert lehet nem mindig értjük, amit az élet akar számunkra nyújtani! A lehetőség tehát mindenki számára nyitott ajtó lehet! Csak bízz magadban, és persze a melletted levőkben is!
Nagyon sok koldus él a világ megannyi táján...néha megkérdezem magamtól, vajon miért? Mert nem hiszem, hogy csak rajta múlna a szerencsétlensége….Persze itt is, mint mindenhol akadnak kivételek, de az az ember nem biztos, hogy így akarja leélni az életét! Egyszerűen nem kap egy segítő kezet, akiben megbízhat, akiben számíthat....Olyan ez az ember, mint valami tehetség, aki a világ pódiumára várakozik és csak várja, hogy felfedezzék….de hiába várja, nem konferálja fel senki, és minden próbálkozása hiábavaló.… Akad azért olyan is, aki csak a sültgalambra vár, és annak érdekében, hogy valami jobb történjen vele nem mozdítana meg egy kavicsot sem és csodálkozik és átkozódik, hogy milyen rongy az élete, neki semmi sem sikerül, és mindenki ellene van. Nem veszi észre, hogy ahhoz, hogy az életén változtatni tudjon, saját magában kell rendet teremtsen, és elhatározza, hogy ez nem mehet így tovább, és AKAR valamit kezdeni az életével! Egyszóval minden csak akarat kérdése! És az akarat, az akarás bennünk van, csak meg kell lelnünk, és nem szabad hagynunk, hogy eltünjön...meg kell ragadni! Mert könnyedén tovatűnik... Ne hagyjuk, hogy a lehetőségek tárháza bezáruljon előttünk, és ha mégis megtörténne, keressük meg a hozzá illő kulcsot, és ha tehetjük, segítsünk másoknak is megnyitni a kapukat!
Az élet tele van kérdéssel, bizonytalansággal, de a válasz körülöttünk található és főleg magunkban! Meg kell tanulni nyitott szemmel járni, a válaszokat megfejteni, mert lehet nem mindig értjük, amit az élet akar számunkra nyújtani! A lehetőség tehát mindenki számára nyitott ajtó lehet! Csak bízz magadban, és persze a melletted levőkben is!
