Oldalak

2009. december 22., kedd

Fény!

LÁTHATÓ AZ ISTEN


Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.

De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:

Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

(Wass Albert)

2009. december 21., hétfő

Ünnep...


Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel,
de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegény-konyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videó játékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.
(ismeretlen szerzőtől)


Szárny-alá-ssssss

Hogy tud egyszerre forró és jeges lenni valami? Süt a nap és -15 fok van, de a szívemet mégis a napsugár érinti meg a jeges sugallat helyett! Szegény kis Opellel nem így áll a helyzet. Kicsit betegeskedik, alig akart a reggel behozni, pedig a tegnap este még le is takarítottam a hótakaró alól. Kicsit köhögött, nyöszörgött, bukdácsolt, csúszkált, de behozott a végén. Igaz, pörgött kicsiny kereke, meg fagyoskodott, de nagy nehezen elgurultunk a munkahelyig. Nehéz vele, önfejű, olyan mint a gazdája...és nem szereti a kemény hideget! :)
Tegnap este unatkoztam s nem volt kivel várost-nézzek és forralt borozgassak, ezért aztán, miután a kicsi kocsim hótakarójától megszabadítottam, elindultam. Csak mentem, körbe-körbe. Azaz csak egyszer körbe a közeli utcákban. Láttam...hó csillogását...kémény magasra szálló füstjét a hideg tájban...dideregni a fát, sétáltatni vitt kutyust, emberkét, aki épp egy cigire gyújtott rá... Rettenetesen hideg volt, mégis, olyan jól esett sétálni, hogy azt is csak sokára vettem észre, hogy csontig fagytam. De feledtette velem az érzés, hogy karácsony jön, hogy csillog a hó, hogy szeretek és szeretnek és hogy boldog vagyok!
Boldog vagyok! Nem tudom miért, csak úgy van! Álmomban is nagyokat ugráltam és repültem, csak úgy szárnyaltam egyik háztetőről a másikra. És reggel emlékeztem rá. Nem először fordult elő, de ilyenkor mintha tényleg megtörténne. Olyan furcsa és fantasztikus érzés!
Megismerkedtem múltkorában egy aranyos nénikével...olyan mint egy nagymama, nagyon kis aranyos! És mivel legutóbb megígértem neki, hogy meglátogatom, péntek este fel is mentem hozzá egy rövid látogatás erejéig. Beszélgetésünket egy másik kis ismerőse szakította meg, akivel egy szempillantás alatt jóba lettünk. Milyen furcsa az emberi természet, vonzzuk a hozzánk hasonlókat. Ica nénitől lementem újdonsült barátnémhoz, aki felvilágosított az új lakásom várható költségeiről...és mindezek után beszélgetésbe torkollott a találka, miközben saját írásait osztotta meg velem. A versek hangulata teljesen átjárt, megfogott és beleborzongtam egyik-másikba. Szombaton csajos estét tartottunk, és szurkoltunk a Tabáninak a Csillag Születik-ben! Főleg, hogy ne sírja el magát az utolsó előadásán! És sikerült! Bár, személy szerint nem tudtam igazán eldönteni, ki is érdemelné meg az első díjat, hisz mindegyik fellépő franatikus a maga nevében! ;)
Most pedig, levelezések közepette a munkahelyemen szárnyalgatok tovább, hogy minél jobb legyek... :) Persze januárban az első az lesz, hogy veszek egy magyar feltöltős kártyát, ha netalántán nem tudnék elindulni makacs kis jószágommal, fel tudjak hívni egy munkatársat, aki segíthet ilyen helyzetben!

2009. december 14., hétfő

Első munkahely

Hogy milyennek kell lenni az első munkahelynek? Hmm, ezen sokat gondolkodtam. Sok helyre jelentkeztem lediplomázásom után, ezek közül kaptam pár visszajelzést és hívtak is pár interjúra. Első interjúm Dabason volt, ahonnan egyből Kecskemétre utaztam, egy gyors hívás következtében, sürgősségi úton...Ami azt jelentette, hogy véletlenül autópályán utaztam, pedig direkt figyeltem, hogy nehogy rátévedjek, s mégsem sikerült... :) Ez abból állt, hogy úton Dabas fele hívott a kecskeméti igazgató, hogy jó lenne személyesen is találkozni. A dabasi pozitívabban hatott, mint utóbbi, s mégis Kecskeméten kötöttem ki. a Hennlich kft.-nél, s idővel ha minden jól megy Romániában leszek mérnök-üzletkötő. Számomra nagyon jól hangzik, mindig is valami utazós állásról ábrándoztam. Valahogy nem jönne be, ha egy laborban kellene döglődnöm napi 10-12 órát, 8 órás fizuért... Sokkal közelebb áll hozzám ez a meló. Egyelőre így érzem, aztán majd kialakul. Szóval ismét új hely, új emberek...új élet? A munkahelyen érdekes emberekkel ismerkedtem össze. Aranyosak páran, furcsák egyesek, mások tartózkodóak...színes a paletta. Kíváncsi vagyok mikor költözöm majd Aradra, mivel ott van a román Hennlich. Ők még nem tudnak érkezésemről, s azt sem, hogy valamilyen formában én választom ki a saját főnökömet...meg az övékét... :) Kicsit morbid, nem? Segítettem a hirdetés feladásában, és válogattam közülük, hogy ki felelne meg a hirdetési feltételeknek... Szóval akire ráböktem hogy JÓ, az akár a főnököm is lehet a közeljövőben. Szörnyű. :) Múlt héten megkaptam életem első fizetését! Fantasztikus érzés, főleg mikor a saját pénzed költöd... Ami sikeresen működik is. :D Karácsony előtt ez még jól is jött, s a melóban sem gáz, hogy most kezdtem, mert már így idény vége fele, csak az ajándékozások működnek, s könnyebb megtanulni/betanulni a dolgokat. Főleg a némettel állok még hadilábon, de ez is már változó irányt vett. Fordítások tömkelege zúdult rám az első hetekben, ami nem is volt rossz ha jól belegondolok, hisz így tudásom bővítettem úgy magyarból, mint németből. Idővel majd jöhet az angol és a román is... Hisz a szakszavakat minden nyelvből el kell sajátítanom. S milyen is a munkahely? Egy pár morbid képregény ábrázolásaival szeretném bemutatni, amiket az interneten találtam... Íme: