Minden megváltozott egy szempillantás alatt. Az egész életem csak most kezdődik, eddig vegetáltam, illetve az emberek ezt úgy nevezik, hogy a gyerekkor. Ez most egész más. Valahogy már nem azok a gondok, mint voltak egy évvel ezelőtt. Akkor a diploma dolgozatom volt a legnagyobb gondom, meg hogy mit fogok csinálni egész nyáron. Most meg utazom. De nem ám nyaralás céljából, hanem a munkám végett. S ha nem fizikailag, akkor virtuálisan! :)
http://soferderomania.promotor.ro/Bridzsit
Elindult egy játék, s ha nem utaznék annyi ezer kilométert amúgy is, most nekivágtam egy pár kilométernek a számítógépemen keresztül. Utazom Frankfurtból Bukarestbe, aztán meg kitudja hova. Igen ám, de sok hosszú kilométernyi vezetés alatt sem ért ennyi "kár", mint ér a virtuális világban. Többe kerül ez a "kirándulás", mint kerülne az igazából. De ha megnyerem az autót, letesztelem! :) Ki tartana velem?
Másrészt viszont nagyon szeretek utazni. Mindenki kérdi, hogy nem nehéz a munkám? Hogy állandóan úton vagyok? Hogy annyit kell vezetnem egyedül? - De miért lenne nehéz? Tény, hogy fárasztó néha, főleg ha mennydörgő égiháborúval kell megvívjak. Nehéz a természettel szembeszállni! Nem tudom Don Quijoténak ez hogy ment?
Szóval az utazgatással nem is lenne sok baj, s azzal sem, hogy annyi emberrel beszélek oly sok helyről, ha minden úgy menne, mint az kellene. De tegnap pont nagyon felmérgelődtem, hisz ki fog várni egy nyavalyás árajánlatra hónapokat, s utána még a szállításra is? És aztán meg kérdik, hogy miért nem megy a piac? Na vajon?
Aki még nem tudná, s talán érdekli, annak elárulom, hogy ipar technikai elemeket forgalmazunk, kínálunk eladásra, illetve mérnöki segítség nyújtással is állunk mindenkinek szolgálatára, aki ezt igényli.
Ez lenne a munkát nagy vonalakban. Érdekesnek tűnik, meglátjuk hogy fog alakulni a jövőben. Sok helyről kaptam állás ajánlatot, viszont ebben láttam a jövőmet, azt, hogy ez nekem való lenne. Hisz aki ismer, az sem tudna elképzelni egy laborban, miközben 10 órákat kotyvasztok. Szóval lássuk, mi sül ki belőle?
Másrészt még a motoromat sem tudtam igazán megszeretgetni, hiszen alig vagyok itthon, s ha talán haza kódorgom, akkor sincs időm semmire. Jó ez a felnőtt lét, bár lehetne kicsit másabb. De hogy milyen? Hmm...
Például szívesen laknék külön. Bár tény, hogy a sok utazással, olyan mintha külön élnék. Szóval, mondjuk hogy ez kipipálva. Több időt töltenék sporttal. Hisz ennyi kocsiban töltés eléggé elnyom. Hátfájás -a sok vezetéstől, fejfájás -levegő hiány miatt, egyre gyarapodó túlsúly - mozgáshiány miatt....és még sorolhatnám. Szóval valamit kéne változtassak. Valami ötlet?
Ezen felül, ha mindez nem lenne elég, munkám többi része, illetve szabadidőm további idejét is a számítógép előtt töltöm. Bár nem önszántamból. Jegyzőkönyvek írása - amivel most is el vagyok maradva - cégek keresése, e-mailek elküldése.... mind-mind ezt eredményezi. De hát nem lehet minden fenékig tejföl, mert aztán mi lenne belőle? Mondjuk rakott krumpli...
Mindemellett mindenki "lakodalmaskodik" és gyereket vár. Azt hiszem ez is jelzi, hogy a környezetemmel együtt és baráti társaságommal én is felnőtt(lett)em. Kicsit bizarr, főleg ha bele gondolok, hogy mindjárt itt az augusztus... És eljön az az idő, hogy a negyed évszázadom töltöm a Földön, mint ÉN. Na de inkább ne szaladjuk ennyire előre! Inkább ma elmegyek az unokatestvérem lagzijára, akik már nagyjából 13 éve vannak együtt. Ideje lesz megpecsételni ezt az együtt létet!
Most viszont megyek vissza a kicsi opelemhez, hisz még csak Budapest fele járok és már megint kátyúba értem!
