Miért van az, ha egy átlagos ember megbánt, az nem fáj annyira, de megsértődsz, és nem fogod kedvelni, ha pedig egy olyan ember bánt meg, talán nem is szándékosan, aki számodra fontos, az jobban fáj, és mégsem tudsz rá haragudni...milyen furcsa az emberi természet. A bánat mélyen mardos, nyugodni sem hagy...de mégis...nem lehet rá haragudni. De vajon meddig lehet tűrni? Az emberi szeretet véges, vagy van egy határa? Mikor lépi túl az emberi halandó önnön érzéseit, ha egyáltalán túl lehet lépni azt. Vagy csak átgázolni lehet rajta? Azt biztosan...csak a fájdalom változó, amit a szívedben érzel. És csak reménykedsz benne, hogy ez változhat, s nem lesz mindig így...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése