Oldalak

2010. szeptember 10., péntek

A csapból is ez folyik.....


A szó szoros értelmében.... a VÍZ!

Ma minden erről szól. Így indult a napom. Persze itt nem a reggeli tussolásra és mosásra gondoltam, hanem mikor indulni szerettem volna autóval. Na de ahhoz ám kocsira is szükség lenne, aminek a bejáratához vezető út igencsak víz alatt található volt.
Mire gondolok először? GUMICSIZMA! :D De az nincs, mivel parasztságunk odáig nem terjed. Ezért aztán második gondolatként előötlöm, hogy mintha lenne nálam egy floppi (így hívom a strandpapucsom, flipp-flopp). Csomagjaimat kicipelve, behúzódok a ház tövébe. Először is gondolkodni, mihez kezdjek. Hátam mögött kocsi, benne egy csaj. Néz.... Majd (szerintem hasát fogva kacag)... Mivel: táska kibont, keres.... Meglel! Zacsi ki, belőle flopi.... Cipő le, zokni le! Kacag... csaj is és én is.... kicsit tragi-komikus. Ha nem velem történne, filmezném... :) Papucs fel, majd nadrág is felhúz. Indulás! HÁÁÁT.... bokáig érő vízben pár lépés...majd igyekszem úgy beülni a kocsiba, hogy ne legyen túl vizes.... LEHETETLENSÉG. Minden vizes! De sikerül! Kihúzom a kocsit, mire még jobban zuhog! Persze csak azért, mert még a bőröndöm kint várja, hogy befáradjon kocsimba. Betessékelem (bevágom a kocsi hátsó ülésére!) Mehetünk!
Papucs még rajtam, lábam vizes, persze most már felsőm is. Szemüvegemen alig látok át, mert a kocsiban nem tartok olyasmit amivel megtudnám törölni.
Cég fele párszor kocsimosás. És még váradon nincs kiépítve a csatorna rendszer.... ezzel vitatkoznék. Kutyafüle az itteni "el nem nyelt víz"-hez képest... Kb. 30 centis víz áll az úton. Ebből kaptam egy adagot, mikor mellettem elhajtott egy helyi buszjárat. Nem láttam semmit 3-4 m-ig. Ablaktörlő maxi sebességen.
Mire CÉG-nél bepakoltam a kocsiba a katalógusokat, ismét eláztam. Ezért mérgemben már át sem öltöztem, csak levettem a felsőm és rövid ujjúban jöttem haza.
Az az út sem volt felhőtlen. Szó szerint. Végig ömlött. Jó nagy dézsát béreltek odafent. Nem tudják, hogy krízisben nem pocsékoljuk a vizet. És a nyomást sem. Főleg, hogy felfedezték a gravitációt is, ami mindent elintézne már ehelyett. Persze az úton átfolyások. Ezért mikor előzni akartam, illetve előztem, kormányt úgy kell fogni, hogy hazaérve izomlázam lett. Habár ebben az előtte levő heti bébiszittelés is besegített. :) De legalább bebiztosítom a jövőbéli férjem-uram. :D Csak még várok rá vagy 16-18 évet...
Persze amire hazaértem, a határon már nem jött át a vihar felhő. Nem tudja, hogy már nincs határ...

Erről jut eszembe:
Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszer csak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:
- No-no.
Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:
- No-no!
Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:
- No, azért!

Nincsenek megjegyzések: