Átlagos napnak indult, még az eső is esett, és mint jó diákhoz méltó, otthon ültem és tanultam...azaz a tanulás csak alibiként szolgál a netezés, kosarazás, vagy egyébb időtöltés eltitkolásához, de ezek helyett is aznap épp paprikáztam. Hogy mi az a paprika? Nem, most nem a zöldségre gondoltam, hanem a kolozsvári magyar rádió adásra. Sokszor merülök bele az éterbe. Főleg ha tanulni kellene, mert ugyebár olyankor mindent sokkal szívesebben végez az ember, de nem hinném, hogy ezt bárkinak is magyaráznom kellene... Szóval átlagos napnak indult az egész, de délután mégis megtörtént! Na, nem kell semmi rosszra gondolni, csak épp betelefonáltam a rádióba...kedvem szöttyent Jánossal beszélni...azaz éppenséggel játék volt terítéken és kapva-kaptam az alkalman, telefonáltam! Becsörög. Fel is veszik és kedves hangon kérdezik a nevem. Aztán a megfejtést, s miután helyesen megválaszolom, várok...3 perc elteltével még mindig várok, de akkor már hallom a vonal másik végén, hogy „és Brigi hívott először...akkor halljuk a megfejtést!?" mondom is rögtön...ésss...nyertem! Miccssoooddddaaa öröm! Ennek főleg a lakótársnőm örült persze, merthogy Aquina belépőkkel gazdagodtam éppen. Imolának fülig érő mosolya sugallta, hogy ő szívesen feláldozza magát a pár órás időtöltésnek. De sajnos nagy bánatára ő elutazott...
Akkor nincs más mit tenni, keresni kell egy másik partnert, mert ugyebár az uszoda-dzsakuzzi-szauna belépőcske két személy részére szól! (és milyen jó hogy két- kétszemélyes belépőm van :D ) Na, aztán nem kellett sokat kérdezősködnöm, mert mindkettőnk szerencséjére Timi, másik kedves lakótársnőm, szíves-örömest elkísért e szörnyű fárasztó és kimerítő kiruccanásra.
Meg is találjuk a – mostmár kedvenc, úgysincspénzünkrá, luxus
helyünk – hollétét, és fürkésző szemeink a bejáratra szegeződnek. Most ki menjen be előre? Na vajon? Persze hogy én fogok, ezt már megszokásból tudom...:) Aztán valami formanyomtatványok kitöltése után,(hogy helyesen használjuk a tussolót, jól tekerjük fel a hajunk ha nincs sityakunk, és nem viszünk be semmiféle örvényt, vagy köszvényt) bolyongásnak indultunk...merre van a bejárat egyáltalán? Az öltözőt megleltük egyhamar, csak kicsit furcsa volt, hogy átjárósak a fülkék, s mindkét oldalról „támadhatnak”. Na, de a sikeres átvedlésünket követte a gardrob keresés. Persze, hol másutt lett volna, mint a szemünk előtt...a fülke másik oldalán...ahol a bejárat is volt a medencéhez. A tussolót már hamarabb megleltük (de csak mert tudtuk, hogy az eldugott helyekre kell benézzünk, és akkor egyből meglesz) és csobbanhattunk is a habok közé! Igen ám, de vasárnap lévén, rengetegen megfordultak abban a kicsi medencében. Ennyi az egyetlen hátránya a helynek, hogy nagyon rövid a táv,(úgy hosszában, mint széltében) legalább is annak, aki a sportmedencéhez szokott. De ezt is hamar orvosoltuk, beültünk a dzsakuzziba. :D Miután a hőmérsékletünk elérte a maximális hőfokot, amit normális ember nem bír el, csak ha mondjuk fülig szerelmes, akkor visszaebickéltünk a kellemes úszóvízbe. Ezek rendszeres váltakozását azért néha lecseréltük a szauna, vagy a gőzfürdő iszonyú forró hangulatával, ahol is utánunk somfordált egy pasi. Uraim, csajozós duma: „és hányszor van betekerve a hajad a kontyba?” Na, abszolút menő szöveg, csak bírjam ki röhögés nélkül, ugyanis ezt Timinek mondta, én meg tettem magam, mint aki nem érti. Amúgy is olyan volt a krapek, hogy ahhoz a csajhoz ment oda, aki épp egyedül volt, vagy épp hozzánk igyekezett állandó jelleggel, de mindig eltértünk előle. A gőzfürdőből nem volt menekvés, mivel épp akkor mentünk be mi is. Hát kell ilyen is, legalább kacagtunk egy jót az eseten és tanultunk „menő csajozós” dumákat. Bejön a dolog...csak nem hinném, hogy a csajoknál. Szóval kedves férfi barátaim, egy jótanács! Ne ezzel a szöveggel környékezzék meg kiszemeltjüket!
Mindemellett nagyon kellemesen telt el az a 3 órácska és az utána torkunkon lecsusszanó hideg sör. Ennél nem kell kellemesebb időtöltés egy vasárnap délutánra.
És már most alig várom, hogy a másik jegyemet elhasználhassam egy kellemes ember társaságában...Szóval, kísérő kerestetik! Aki bevállal egy ilyen hawai expresszt! Jelentkezni nálam lehet, a készlet erejéig! :)
A tapasztalat szerint ahhoz hogy szivárványt láss, el kell viselned az esőt.
Oldalak
2007. szeptember 9., vasárnap
Uszoda, dzsakuzzi, gőzfürdő és egy pohár hideg sör!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése