A Sók...

Mindenki körülöttem nagyon sok sót használ...erre most leltem egy érdekes cikket a sóról. Érdemes elolvasni, végre valami konkrét...

 EGY FOGYASZTÓ tapasztalatai, utánjárásai és tanácsai:

El kell tudni dönteni, hogy az alábbiak a véletlen számlájára írandók-e, avagy valóban tömeggyilkosságnak minősülnek-e...???
 
AMBROSIUS: "NACL"
 
Döbbenetes ami itt és most folyik
2010.11.17.

Az emberek nem törődnek ezzel, fel sem fogják és el sem hiszik.
Pedig mindannyian tanultuk az általános iskolában, hogy a só NaCl.
Se több, se kevesebb !!!

Van még egy szabvány, a sószabvány amely kimondja, hogy a közvetlen étkeztetés céljára használatos sónak minimum 97% tiszta NaCl-ot kell tartalmaznia !
SEMMI KCl !!!
Ezzel szemben szinte minden só KCl-dal kevert, ha nem 100%-ban az !!!!

JomTom megjegyzése: tőlünk is kérdezik egyre többen és többször, H. Rozi és egyéb márkás sói miért tartalmaznak különféle rejtélyesnek látszó anyagokat?
Válaszunk nem publikus. Hatóság engedélyezte a forgalomba hozatalát. Punktum.

De mára mintha elfelejtettük volna használni a fejünket és vakon elhiszünk mindent !!!!

Ilyen a Fluor meg a fogzománc esete... Mióta kizárólag csak fluór mentes fogkrémet használok azóta nincs fogkövem és nincs fogínyvérzésem. pedig a legtöbb fogorvos fluoridos fogkrémet ajánl.

30 éves barátaim közül sokan nemzőképtelenek, allergiásak, vesebetegek, magasvérnyomásban szenvednek. stb. Beteg nemzet a magyar, ezt olvasom... de ez nem igaz, mi egy ősi nép vagyunk, csak éppen beteggé tesznek minket !

Jómagam 12 évig nem tudtam a szívemre fordulva az oldalamon aludni, mert heves szívtájéki szorításra és erős légszomjra ébredtem.
És ez ment 28 éves korom óta 10-12 éven keresztül.
Voltam EKG-n, terheléses EKG-n, mindenhol a panaszommal. Az eredmény szerint én olyan egészséges voltam, mint a makk, de mégsem tudtam a bal oldalamra fordulva aludni anélkül, hogy ne az előbb elmondottakra ébredjek, riadjak fel !

Elfogadtam, hogy jó, ez van, emlékeimben atyai nagyanyám élt, aki hasonló jelenségekről beszélt nekem, de akkor én még ezt nem tapasztaltam !
Úgy látszik mi egy ilyen szívgyenge család vagyunk, gondoltam.

10-12 évvel később aztán egy jó barátom szólt, hogy hallottam-e .......... nevét és a hírverését a sóról ? Döbbentem olvastam el felhívását.
Tudtam, abban a percben rádöbbentem, hogy ez okozza az én bajomat is, ez történt nagyanyámmal is, ettől kapott édesanyám súlyos csontritkulást és magas vérnyomást, ettől szívritmuszavaros atyám !!!!

JomTom megjegyzése: ne lepődjön meg, csontritkulást okoznak a csontritkulás elleni gyógyszerek, illetve hosszűtávon a szteroid készítmények is.
Utóbbi klinikailag is bizonyított.

Mi ugyanis sok sót fogyasztottunk és fogyasztunk most is ! Szeretjük a sót !
A paradicsomon, a paprikán, a hagymán és úgy nagy általánosságban elmondva mindent jól megsózunk! Kiváltképp a fasírtot !
Összeállt a kép, mert egyértelmű. A tények azok tények, lehet velük vitatkozni, de nem érdemes, mert a tények makacsul tények is maradnak !

Itt egyet lehet tenni: átgondolni az eddigi ismereteinket, nem hallgatni senkire sem, hanem gondolkodni és mindig mindent ellenőrizni !!!!!

Tejfalussy úr felhívása után 3 napig csak az üzleteket jártam és vadul ellenőriztem a polcokon a sót, a sókat... Nem hittem el, de inkább nem akartam elhinni !!!
Nem létezik, hogy valakik ilyet tesznek !!!!! Az agyad tudja, hogy igaza van Tejfalussy úrnak, de Te magad nem hiszed el, nem akarod elhinni, hogy ez tényleg igaz és veled történik meg.

Szereztem tiszta NaCl-t a patikából. és itt jön az érdekesség, nem hiszed el, de úgy alszom a bal oldalamon, mint egy kisded ! A kislányomnak elmúlt az ekcémája és újra olyan sós a verejtékem nyáron, mint 1980 előtti gyermekkorom idején !
Szinte marja a szemem! Kb. 3 éve pont azon gondolkodtam, hogy 40 éves koromra mennyire megváltozott a testem, mert már nem csípi a szememet az izzadság.
Egy túrót ! NÁTRIUMSZEGÉNY DIÉTÁRA VOLTAM FOGVA A TUDTOMON KÍVÜL !!!!!!

És mellette pedig öntik ránk a káliumkloridot.
Az a rémes és ördögi az egészben, hogy nem egy testidegen anyagot, vagy mérget adnak nekünk, hanem egy fontos és létszükséges anyagot kapunk, csak éppen eltorzított arányban, ami viszont a testünkön belül ebben a koncentrációban szörnyű pusztítást végez! A természetben előforduló NaCl többletet a vesénk lekezeli, de az ilyen mértékű KCl-dal szemben teljesen védtelen!!

Ez az ördögi ebben az egészben ! És mindenkiben más és más hatást vált ki. van aki cukros lesz, van akinek a veséje megy tökre, másokat szív és érrendszeri panaszok gyötörnek, a magas vérnyomás pedig szinte minden má-sodik emberre jellemző lesz..
Egy kollégám rendszeresen külföldre jár, alkalmanként több hónapra.
Itthon a cukra 8. Ehhez nem kell kommentár. Csak húst és zöldséget eszik, semmi kenyér, édesség, semmi ! Szigorú diéta ! Mégis 8 a cukra. Ezután kiküldik Kínába 2 hónapra. Egy pár hét után issza a söröket és mindent eszik amit ott ő megkíván. Bulgáriában ugyanez volt ugyanezzel az emberrel. Nem furcsa ?!

Ez az én tapasztalatom. A só kell, a só jó dolog, a sófogyasztás egyfajta védőfaktor, gondolj csak a sóbányákban kialakított gyógyhatású barlangokra.
Ez így van, így volt és így is lesz, még akkor is ha a Magyar Tudományos akadémia alsó-felső indusz, andusz professzorai ennek ellenkezőjét is állítják és terjesztik!
Tejfalussy úrnak igaza van ! Sajnos. Bárcsak azt mondhatnánk, hogy egy feltűnési viszketegségben szenvedő szórakozott tudós ember. Én a magam bőrén tapasztaltam az igazát ! Már az orvost is ennek megfelelően választom meg. felteszem neki ezt a nyilvánvaló kérdést és várom a válaszát. Amennyiben azt mondja, mint amit az egyik gyerekdoki is mondott, hogy teljesen rendben van az étkezési sónak a káliumozása, akkor máris tudom, hogy vagy rosszindulatból vagy tudatlanságból mondja ezt.
Egy biztos, nem ő lesz a gyermekem dokija.

Én már 250 kg sót vásároltam és ebből kb. 50-100 kg között vittem barátaim és ismerőseim számára ! Egy ilyen alkalommal zárás előtt 10 perccel vettem át a sót  patikából, amikor is rajtam kívül senki sem tartózkodott a patikában. A patikusnő megkérdezte, hogy hova a jó fenébe viszek ennyi sót ?! Feldolgozó üzemem van?
Erre én visszakérdeztem, hogy halott-e a só mérgezéséről ? Zavartan bólogatott és mondta, hogy ő is tanulta még anno, hogy a kálium mennyire egy veszélyes anyag !!!! Erre megkérdeztem, hogy ha ezt ő tudja, akkor miért nem rendel a maga és családja számára ő is ebből a tiszta sóból ??? Erre ő: ". mi csak ezt esszük."
Erre elmondtam neki a 10-12 éves gyötrő éjszakáim történetét, mire ő sommásan megfogalmazta, hogy ezek a tünetek tipikusan Káliumra utalnak.

Még egyszer, nem vagyok orvos, sem természetgyógyász, még vegyész sem vagyok. csak gondolkodom és már senkinek semmit el nem hiszek !

Egy vegyész kollégámnak mutattam NORBI UPDATE sójának a dobozát, ahol is a szokásos duma volt felírva. 50%-ban NaCl szegény só és a másik 50%-ban pedig KCl volt beletöltve, mert így csökkenthetjük a vérnyomást... bla bla bla bla.

Ezt persze a vegyész kollégám nem hitte el amikor beszéltem neki erről, de amikor lefényképeztem és megmutattam a fényképen a só dobozát, illetve annak feliratát miszerint 50%-ban csökkentett NaCl tartalmú sót árulnak, akkor hirtelen elhallgatott, majd csendesen megjegyezte, hogy ez felér egy gyilkossággal.
Ez az én tapasztalatom. A sajátom.

". Amiről beszélni fogok, az bármilyen krimibe beleillene. A baj csak az, hogy ez itt és most történik, mégpedig mindenkivel, veled is! Azt fogom elmondani, hogy hogyan mérgezik tudatosan az embereket és miért nincs esélyed arra, hogy egészséges öregkort érj meg, feltéve ha egyáltalán megéred a nyugdíjas kort! A módszer egyszerűen zseniális! Több szempontból is, egyrészt azért mert ebben a témában aránylag könnyű félrevezetni még a szakembereket is, másrészt azért, mert aki esetleg csak félfüllel hall a dologról, az biztosan nem fogja fel ennek a súlyát és jelentőségét.

Nézzük mit is okoz ez a mérgezés: szív és keringési problémák, magas vérnyomás, asztma, csontritkulás, érszűkület, fokozott trombózis és infarktus veszély, anyagcsere zavarok vagyis pont azokat a betegségeket, amelyek népbetegségek. Az anyagcsere zavarok viszont nagyon sok más betegségnek a kialakulását segítik elő, pl. többek között a rákét is. Azt nem állítom, hogy közvetlenül rákot okoz, de igenis jelentősen segíti a rák kifejlődését. Úgy gondolom, hogy minden olyan betegség, amely nem vírusos vagy bakteriális eredetű, azoknak a kifejlődésében az anyagcsere zavarai jelentős szerepet játszanak. Még így az elején fontos tisztázni, hogy a mérgezéseknek nagyon sok módja van. Ezek közül csak egy módszer az, amikor nem maga a felhasznált anyag mérgező, hanem a szervezetbe juttatott mennyisége miatt válik mérgezővé.

Az az anyag amiről konkrétan beszélek a Kálium. Ez egy egyébként létfontosságú anyag, a vérben 5 mmol/l -nek kell lenni belőle, azonban az egyensúlya annyira kényes, hogy 7 mmol/l-nél már megáll a szív!!!!!!

Orvosi biokémia: Donnan egyensúly! (erre még fogok hivatkozni) Ez írja le, többek között azt is, hogy a vérben 5 mmol/l káliumnak kell lenni.

Az emberi szervezet számára létfontosságú anyagok egyensúlyának fenntartásához egy anyagból ugyanannyit kell fogyasztani, mint amennyi természetes úton távozik! Átlagos embernél, napi 2 liter folyadékfogyasztást és ennek megfelelően 2 liter folyadékürítést vegyünk alapul. (A folyadékürítés nemcsak vizelet ürítést jelent, de helyhiány miatt most úgy fogunk számolni, mintha a folyadékürítés csak vizeletürítést jelentene.

A vizelet, mint szűrlet a vérből választódik ki. Ideális esetben ha a szervezetnek nem kell azért dolgoznia, hogy káliumot tartson vissza, vagy felesleges káliumtól szabaduljon meg, akkor a kiválasztott vizeletben ugyanannyi kálium van, mint a vérben, tehát 5 mmol/l. Ha ennyi ürül, akkor az egyensúly fenntartásához ugyanannyit kell fogyasztani, tehát 5 mmol/l-t. Ez napi 2 liter esetén napi 10 mmol káliumfogyasztást jelent. A kálium relatív atomtömege 39,1. 39,1x10=391 mg! Tehát ideális esetben, napi 2 liter folyadékfogyasztást alapul véve, a napi ideális káliumfogyasztás 391 mg vagyis 0,39 gramm!!!!

A betegséggyártók módszere nemcsak az, hogy egészségtelen dologra beszélnek rá, mintha az lenne az egészséges, hanem ugyanakkor az egészségesről lebeszélnek, és úgy állítják be, mintha az káros lenne. A sóról, mindenféle hazugságot terjesztenek, többek között pl. azt, hogy megemeli a vérnyomást. Van még egy csavar a dologban, mégpedig az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható rossz sók tényleg vérnyomás emelkedést okoznak, ezzel is igazolva a betegséggyártókat.

AZ EGÉSZSÉGES, JÓ SÓ, EGÉSZSÉGES EMBERBEN NEM OKOZ VÉRNYOMÁS NÖVEKEDÉST!

Olyanoknál, akik nem egészségesek (és itt az egészséges embert nem szabad összekeverni a tünetmentessel), náluk okozhat a jó só is átmenetileg vérnyomásnövekedést, ezért amikor az ember elkezdi visszapótolni a szervezetébe a hiányzó mennyiségű sót, nagyon óvatosan és csak lassan, fokozatosan szabad ezt megtennie! A só visszapótlása minimum 6 hónapot vesz igénybe, de sokkal inkább 1 - 2 évre van szükség az egyensúly helyreállításához!

Mivel a sóval kapcsolatos hazugságsorozatot csak nagyon lassan és észrevétlenül lehetett bevezetni, és a köztudatban elültetni, ezért ahhoz, hogy idáig eljussunk legalább 50 - 60 évre volt szükség. Becslésem szerint Magyarországon az 1950 - 1960-as évek körül kezdték lassan fokozatosan elterjeszteni a sóval kapcsolatos hazugságokat. A folyamatot jelentősen felgyorsította, amikor a gengszter rendszerváltás után észrevétlenül kicserélték a boltokban az egészséges sókat, mérgezőekre. Ezeknek a következménye, hogy ma Magyarországon az emberek 90-95 %-ának túl alacsony a vér Nátrium tartalma, vagyis nem esznek elegendő mennyiségű JÓ sót.

Ha meg szeretnéd tudni, hogy elegendő jó sót eszel-e, akkor csak a vérképedet kell megnézni. Korábban már említettem a Donnan egyensúlyt. Ez azt is leírja, hogy egészséges embernél a vérben 142 mmol/l Nátriumnak kell lenni. Régi orvosi könyvek még leírják, hogyha a vér Nátrium értéke 140 mmol/l alá csökken akkor az már KÓROS és hyponatrémiáról beszélünk. A vérképekben a Nátrium referencia tartománya jelenleg 135-145 mmol/l, ami egy szándékosan eltorzított érték. (Ha előveszed a vérkép eredményeidet több évre visszamenőleg, akkor látni fogod, hogy a referencia tartományokat úgy módosítgatják, mintha csak egy időjárásjelentés volna.
Nemcsak a Nátrium  vonatkozásában.) A Nátrium igazi referencia tartománya valójában 140 - 144 mmol/l. A határok kitolásával elfedték, hogy az emberek tömegesen betegek a rossz sótól! A jelentkező tünetekre meg majd mindenféle gyógy-szereket fognak szed(et)ni, jelentős hasznot hajtva ezzel a gyógyszeripar-nak..."f

JomTom saját megjegyzése
Meg tudja állapítani a só összetetelét. Tegyen a fürdővízébe egy vizespohárnyit a fogyasztott sóból. NaCl esetén csak átmeneti pirosodást tapasztal, olyat, mint amikor túl meleg fürdővíz éri a testét. Ha KCl a só, akkor hosszabb darabig marad a bőrpír.

Az igazi

... - Mi az, hogy „igazi”?- kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. - Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú? 

- Az, hogy „igazi” az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. – felelte Bőr-lovacska. - Az, hogy „igazi” vagy az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igazi. 
- Nem fáj az? – kérdezte Bársony-nyuszi. 
- Néha fáj. – mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. - De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj. 
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként? 
- Nem hirtelen történik – mondta Bőr-lovacska – csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd lekopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden izületed lötyög. De ha igazi vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azok szemében akik úgyse értenek semmit. ..

Könnycsepp...

– Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját.
– Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
– Ezt nem értem! - mondja a kisfiú.
– És ezt soha nem is fogod megérteni … - válaszolta gyermekét átölelve az anya.

Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is: „Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?”
„Minden nő ok nélkül sír.” – Ez volt minden, amit az apa válaszolt.

A fiúcska felnőtt férfi lett, és még mindig kereste a választ, hogy vajon miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a Legfelsőbb Hatalmat:
– Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen?

Az Atya elgondolkozva válaszolt:
„Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam.
Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni.
Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás nélkül.
Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt mélyen megbántotta.
Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy vigyázzon férje szívére.
Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja: egy jó férj soha nem sérti meg a feleségét, mégis néha próbára teszi a nő érzéseit, határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e?
És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak szüksége van.
Látod: Egy nő szépsége tehát nem a ruhájától függ, amit éppen visel, vagy az alakjától, amilyen az ő formássága, de még nem is attól ahogyan a haját viseli.

Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik.
Add tovább ezeket a goldolatokat minden nőnek, akit csak ismersz.
Ha ezt megteszed, valami csodálatos dolog fog történni.
Segíted a nők önbecsülését!
HISZ MINDEN NŐ SZÉP, AKI SZERET!

Naivitás...

Az óvatosság és a bizalmatlanság jó dolog, csak óvatosnak és bizalmatlannak kell lenni velük szemben.

Pénteken Kecskemétre látogattam, pályavédőt kellett elvinnem. A pályavédők a munkám része, életem egyik kis darabja lett. Ezek a kis darabkák súlyos terhet jelentenek számomra, mivel több tonnát is nyomhat egy-egy ilyen burkolat. 

Barátaim "odaátról" mindig nagy boldogsággal fogadnak, hiszen ilyenkor teljesen kinyílhatunk, önmagunk lehetünk! Lehetünk Tigrisek és Óriásbébik, vagy csak lángokban élő szerelmes emberek, egyedüli szinglik vagy pillanatnyilag egyedül levő szerelmesek. Szerelmesek az életbe, a munkánkba, a párunkba vagy a gyermekeinkbe. Mi mindenben ott rejtőzik a szerelmünk. Csak ki kell tárjuk a szívünket.

És vajon hogy állunk a naivitásunkkal? Kik a rossz emberek? Kiket látunk jóknak vagy rosszaknak? Ha mindenkiben csak a jót látjuk, jó-e az nekünk? vagy talán épp  fordítva...ha mindenkivel szemben bizalmatlanok vagyunk? Akkor már nem is tudunk bízni? Vagy csak remélhetünk benne, hogy egy nap megleljük a békénket? 

A naivitás jó dolog, de csak egy szintig. Vannak pillanatok, amikor ki kell nyissuk a csipánkat, nem szabad mindenkiben megbízni. Nehezen lehet ezt megtanulni, s fájdalmas dolog is, de kell! Az ember társas lény, de egyben gondolkodó is. Ezért az embernek válogatnia kell, főleg azokban, akiket maga mellé enged. Magához közel, azokban, akikben megbízik. Hisz a bizalom az egyik legdrágább dolog. Ez azt jelenti, hogy az ember levetkőzik az előtt, akiben megbízik, kitárulkozik és védtelenné válik. Ezzel nem szabad visszaélni. Ezt tisztelni kell. Ám ha naivan olyan embernek nyílunk meg, akinek nem szabadna, vagy olyan embert fogadunk barátunknak, bizalmasunknak, aki nem értékeli a bennünk levő erőt, szeretetet vagy épp azt, hogy megnyílunk felé, súlyos lelki sebeket szerezhetünk és bizalmunk tárháza becsukódik. 

Nyitott szemmel, szeretettel kell barátokat találni. A jóhiszeműség nem bűn, de csak óvatosan szabad bánni vele, nehogy az ember sérüljön! Ezt ugyanúgy kell figyelembe vennünk magánéletünkben, mint a munkahelyünkön.

Ez azért jutott eszembe, mert az egyik munkatársnőm még nálam is naivabb és hiszi, hogy minden szép és jó. Persze én is naiv vagyok, szeretek megbízni az emberekben és hiszem, hogy az ember a jóra született és van választása a jó és a rossz felett. Csak sajnos van, hogy csalódnunk kell!

A csapból is ez folyik.....

A szó szoros értelmében.... a VÍZ!

Ma minden erről szól. Így indult a napom. Persze itt nem a reggeli tussolásra és mosásra gondoltam, hanem mikor indulni szerettem volna autóval. Na de ahhoz ám kocsira is szükség lenne, aminek a bejáratához vezető út igencsak víz alatt található volt.

Mire gondolok először? GUMICSIZMA! :D De az nincs, mivel parasztságunk odáig nem terjed. Ezért aztán második gondolatként előötlöm, hogy mintha lenne nálam egy floppi (így hívom a strandpapucsom, flipp-flopp). Csomagjaimat kicipelve, behúzódok a ház tövébe. Először is gondolkodni, mihez kezdjek. Hátam mögött kocsi, benne egy csaj. Néz.... Majd (szerintem hasát fogva kacag)... Mivel: táska kibont, keres.... Meglel! Zacsi ki, belőle flopi.... Cipő le, zokni le! Kacag... csaj is és én is.... kicsit tragi-komikus. Ha nem velem történne, filmezném... :) Papucs fel, majd nadrág is felhúz. Indulás! HÁÁÁT.... bokáig érő vízben pár lépés...majd igyekszem úgy beülni a kocsiba, hogy ne legyen túl vizes.... LEHETETLENSÉG. Minden vizes! De sikerül! Kihúzom a kocsit, mire még jobban zuhog! Persze csak azért, mert még a bőröndöm kint várja, hogy befáradjon kocsimba. Betessékelem (bevágom a kocsi hátsó ülésére!) Mehetünk!

Papucs még rajtam, lábam vizes, persze most már felsőm is. Szemüvegemen alig látok át, mert a kocsiban nem tartok olyasmit amivel megtudnám törölni.

Cég fele párszor kocsimosás. És még váradon nincs kiépítve a csatorna rendszer.... ezzel vitatkoznék. Kutyafüle az itteni "el nem nyelt víz"-hez képest... Kb. 30 centis víz áll az úton. Ebből kaptam egy adagot, mikor mellettem elhajtott egy helyi buszjárat. Nem láttam semmit 3-4 m-ig. Ablaktörlő maxi sebességen.

Mire CÉG-nél bepakoltam a kocsiba a katalógusokat, ismét eláztam. Ezért mérgemben már át sem öltöztem, csak levettem a felsőm és rövid ujjúban jöttem haza.

Az az út sem volt felhőtlen. Szó szerint. Végig ömlött. Jó nagy dézsát béreltek odafent. Nem tudják, hogy krízisben nem pocsékoljuk a vizet. És a nyomást sem. Főleg, hogy felfedezték a gravitációt is, ami mindent elintézne már ehelyett. Persze az úton átfolyások. Ezért mikor előzni akartam, illetve előztem, kormányt úgy kell fogni, hogy hazaérve izomlázam lett. Habár ebben az előtte levő heti bébiszittelés is besegített. :) De legalább bebiztosítom a jövőbéli férjem-uram. :D Csak még várok rá vagy 16-18 évet...

Persze amire hazaértem, a határon már nem jött át a vihar felhő. Nem tudja, hogy már nincs határ...

Erről jut eszembe:

Székely és a felesége egy szekéren utaznak.

Egyszer csak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:

- No-no.

Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:

- No-no!

Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.

Mondja a székely:

- No, azért!

Mi van új a Nap alatt?.... Minden!

Minden megváltozott egy szempillantás alatt. Az egész életem csak most kezdődik, eddig vegetáltam, illetve az emberek ezt úgy nevezik, hogy a gyerekkor. Ez most egész más. Valahogy már nem azok a gondok, mint voltak egy évvel ezelőtt. Akkor a diploma dolgozatom volt a legnagyobb gondom, meg hogy mit fogok csinálni egész nyáron. Most meg utazom. De nem ám nyaralás céljából, hanem a munkám végett. S ha nem fizikailag, akkor virtuálisan! :)

http://soferderomania.promotor.ro/Bridzsit

Elindult egy játék, s ha nem utaznék annyi ezer kilométert amúgy is, most nekivágtam egy pár kilométernek a számítógépemen keresztül. Utazom Frankfurtból Bukarestbe, aztán meg kitudja hova. Igen ám, de sok hosszú kilométernyi vezetés alatt sem ért ennyi "kár", mint ér a virtuális világban. Többe kerül ez a "kirándulás", mint kerülne az igazából. De ha megnyerem az autót, letesztelem! :) Ki tartana velem?

Másrészt viszont nagyon szeretek utazni. Mindenki kérdi, hogy nem nehéz a munkám? Hogy állandóan úton vagyok? Hogy annyit kell vezetnem egyedül? - De miért lenne nehéz? Tény, hogy fárasztó néha, főleg ha mennydörgő égiháborúval kell megvívjak. Nehéz a természettel szembeszállni! Nem tudom Don Quijoténak ez hogy ment?
Szóval az utazgatással nem is lenne sok baj, s azzal sem, hogy annyi emberrel beszélek oly sok helyről, ha minden úgy menne, mint az kellene. De tegnap pont nagyon felmérgelődtem, hisz ki fog várni egy nyavalyás árajánlatra hónapokat, s utána még a szállításra is? És aztán meg kérdik, hogy miért nem megy a piac? Na vajon?
Aki még nem tudná, s talán érdekli, annak elárulom, hogy ipar technikai elemeket forgalmazunk, kínálunk eladásra, illetve mérnöki segítség nyújtással is állunk mindenkinek szolgálatára, aki ezt igényli.
Ez lenne a munkát nagy vonalakban. Érdekesnek tűnik, meglátjuk hogy fog alakulni a jövőben. Sok helyről kaptam állás ajánlatot, viszont ebben láttam a jövőmet, azt, hogy ez nekem való lenne. Hisz aki ismer, az sem tudna elképzelni egy laborban, miközben 10 órákat kotyvasztok. Szóval lássuk, mi sül ki belőle?

Másrészt még a motoromat sem tudtam igazán megszeretgetni, hiszen alig vagyok itthon, s ha talán haza kódorgom, akkor sincs időm semmire. Jó ez a felnőtt lét, bár lehetne kicsit másabb. De hogy milyen? Hmm...

Például szívesen laknék külön. Bár tény, hogy a sok utazással, olyan mintha külön élnék. Szóval, mondjuk hogy ez kipipálva. Több időt töltenék sporttal. Hisz ennyi kocsiban töltés eléggé elnyom. Hátfájás -a sok vezetéstől, fejfájás -levegő hiány miatt, egyre gyarapodó túlsúly - mozgáshiány miatt....és még sorolhatnám. Szóval valamit kéne változtassak. Valami ötlet?

Ezen felül, ha mindez nem lenne elég, munkám többi része, illetve szabadidőm további idejét is a számítógép előtt töltöm. Bár nem önszántamból. Jegyzőkönyvek írása - amivel most is el vagyok maradva - cégek keresése, e-mailek elküldése.... mind-mind ezt eredményezi. De hát nem lehet minden fenékig tejföl, mert aztán mi lenne belőle? Mondjuk rakott krumpli...

Mindemellett mindenki "lakodalmaskodik" és gyereket vár. Azt hiszem ez is jelzi, hogy a környezetemmel együtt és baráti társaságommal én is felnőtt(lett)em. Kicsit bizarr, főleg ha bele gondolok, hogy mindjárt itt az augusztus... És eljön az az idő, hogy a negyed évszázadom töltöm a Földön, mint ÉN. Na de inkább ne szaladjuk ennyire előre! Inkább ma elmegyek az unokatestvérem lagzijára, akik már nagyjából 13 éve vannak együtt. Ideje lesz megpecsételni ezt az együtt létet!

Most viszont megyek vissza a kicsi opelemhez, hisz még csak Budapest fele járok és már megint kátyúba értem!

Fény!

LÁTHATÓ AZ ISTEN

Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.

De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:

Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

(Wass Albert)

Ünnep...

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel,
de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegény-konyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videó játékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.
(ismeretlen szerzőtől)

Szárny-alá-ssssss

Hogy tud egyszerre forró és jeges lenni valami? Süt a nap és -15 fok van, de a szívemet mégis a napsugár érinti meg a jeges sugallat helyett! Szegény kis Opellel nem így áll a helyzet. Kicsit betegeskedik, alig akart a reggel behozni, pedig a tegnap este még le is takarítottam a hótakaró alól. Kicsit köhögött, nyöszörgött, bukdácsolt, csúszkált, de behozott a végén. Igaz, pörgött kicsiny kereke, meg fagyoskodott, de nagy nehezen elgurultunk a munkahelyig. Nehéz vele, önfejű, olyan mint a gazdája...és nem szereti a kemény hideget! :)
Tegnap este unatkoztam s nem volt kivel várost-nézzek és forralt borozgassak, ezért aztán, miután a kicsi kocsim hótakarójától megszabadítottam, elindultam. Csak mentem, körbe-körbe. Azaz csak egyszer körbe a közeli utcákban. Láttam...hó csillogását...kémény magasra szálló füstjét a hideg tájban...dideregni a fát, sétáltatni vitt kutyust, emberkét, aki épp egy cigire gyújtott rá... Rettenetesen hideg volt, mégis, olyan jól esett sétálni, hogy azt is csak sokára vettem észre, hogy csontig fagytam. De feledtette velem az érzés, hogy karácsony jön, hogy csillog a hó, hogy szeretek és szeretnek és hogy boldog vagyok!
Boldog vagyok! Nem tudom miért, csak úgy van! Álmomban is nagyokat ugráltam és repültem, csak úgy szárnyaltam egyik háztetőről a másikra. És reggel emlékeztem rá. Nem először fordult elő, de ilyenkor mintha tényleg megtörténne. Olyan furcsa és fantasztikus érzés!
Megismerkedtem múltkorában egy aranyos nénikével...olyan mint egy nagymama, nagyon kis aranyos! És mivel legutóbb megígértem neki, hogy meglátogatom, péntek este fel is mentem hozzá egy rövid látogatás erejéig. Beszélgetésünket egy másik kis ismerőse szakította meg, akivel egy szempillantás alatt jóba lettünk. Milyen furcsa az emberi természet, vonzzuk a hozzánk hasonlókat. Ica nénitől lementem újdonsült barátnémhoz, aki felvilágosított az új lakásom várható költségeiről...és mindezek után beszélgetésbe torkollott a találka, miközben saját írásait osztotta meg velem. A versek hangulata teljesen átjárt, megfogott és beleborzongtam egyik-másikba. Szombaton csajos estét tartottunk, és szurkoltunk a Tabáninak a Csillag Születik-ben! Főleg, hogy ne sírja el magát az utolsó előadásán! És sikerült! Bár, személy szerint nem tudtam igazán eldönteni, ki is érdemelné meg az első díjat, hisz mindegyik fellépő franatikus a maga nevében! ;)
Most pedig, levelezések közepette a munkahelyemen szárnyalgatok tovább, hogy minél jobb legyek... :) Persze januárban az első az lesz, hogy veszek egy magyar feltöltős kártyát, ha netalántán nem tudnék elindulni makacs kis jószágommal, fel tudjak hívni egy munkatársat, aki segíthet ilyen helyzetben!

Első munkahely

Hogy milyennek kell lenni az első munkahelynek? Hmm, ezen sokat gondolkodtam. Sok helyre jelentkeztem lediplomázásom után, ezek közül kaptam pár visszajelzést és hívtak is pár interjúra. Első interjúm Dabason volt, ahonnan egyből Kecskemétre utaztam, egy gyors hívás következtében, sürgősségi úton...Ami azt jelentette, hogy véletlenül autópályán utaztam, pedig direkt figyeltem, hogy nehogy rátévedjek, s mégsem sikerült... :) Ez abból állt, hogy úton Dabas fele hívott a kecskeméti igazgató, hogy jó lenne személyesen is találkozni. A dabasi pozitívabban hatott, mint utóbbi, s mégis Kecskeméten kötöttem ki. a Hennlich kft.-nél, s idővel ha minden jól megy Romániában leszek mérnök-üzletkötő. Számomra nagyon jól hangzik, mindig is valami utazós állásról ábrándoztam. Valahogy nem jönne be, ha egy laborban kellene döglődnöm napi 10-12 órát, 8 órás fizuért... Sokkal közelebb áll hozzám ez a meló. Egyelőre így érzem, aztán majd kialakul. Szóval ismét új hely, új emberek...új élet? A munkahelyen érdekes emberekkel ismerkedtem össze. Aranyosak páran, furcsák egyesek, mások tartózkodóak...színes a paletta. Kíváncsi vagyok mikor költözöm majd Aradra, mivel ott van a román Hennlich. Ők még nem tudnak érkezésemről, s azt sem, hogy valamilyen formában én választom ki a saját főnökömet...meg az övékét... :) Kicsit morbid, nem? Segítettem a hirdetés feladásában, és válogattam közülük, hogy ki felelne meg a hirdetési feltételeknek... Szóval akire ráböktem hogy JÓ, az akár a főnököm is lehet a közeljövőben. Szörnyű. :) Múlt héten megkaptam életem első fizetését! Fantasztikus érzés, főleg mikor a saját pénzed költöd... Ami sikeresen működik is. :D Karácsony előtt ez még jól is jött, s a melóban sem gáz, hogy most kezdtem, mert már így idény vége fele, csak az ajándékozások működnek, s könnyebb megtanulni/betanulni a dolgokat. Főleg a némettel állok még hadilábon, de ez is már változó irányt vett. Fordítások tömkelege zúdult rám az első hetekben, ami nem is volt rossz ha jól belegondolok, hisz így tudásom bővítettem úgy magyarból, mint németből. Idővel majd jöhet az angol és a román is... Hisz a szakszavakat minden nyelvből el kell sajátítanom. S milyen is a munkahely? Egy pár morbid képregény ábrázolásaival szeretném bemutatni, amiket az interneten találtam... Íme:

Lépcsőfokok...

Mert az ember a legnagyobb és egyetlen értelmes dolgot, amit tehet, akkor cselekszi, ha természet adta képességeivel önmaga megvalósítására törekszik. Ezért mondtam régebben olyan gyakran neked: ne a gondolkodó vagy az aszkéta példáját másold, hanem légy önmagad, törekedj önmagad megvalósítására!

Hermann Hesse

Hogy mi történt eddig? Sok minden...de elsősorban életem egyik legfontosabb lépcsőfokát másztam meg... tudni illik, mérnök lettem! :) Döntéseket hoztam, életem első fontos kérdései dőlnek el a közeljövőben... Hol fogok lakni? Hol fogok dolgozni? Mihez kezdek magammal? S még sorolhatnám, de még ezt is nehéz...nem hogy megválaszolni ezeket...Szóval egyelőre itthon, Váradon tengetem életem napjait, a kérdéseimre keresve a válaszokat...nehezen telik bevallom. Főleg az hogy még nem tudom mit kéne tudjak, s nem tudom a kérdéseket sem, amikre lassan a válaszokat is tudnom kellene...illene... A bankett szuperül telt, vígadtunk a csoporttársaimmal éjjelig...Kolozsváron úgy dívik, hogy éjjel minden buli befejeződik, s minden Hamupipőke haza mehet a hercegével... Szóval 12-re már ágyban voltam, s utána való héten jöhetett a húzás... mivel még nem volt kész a diploma munkám... :P A vizsga napján a szívem szó szerint a torkomban volt, mivel majd másfél órát csúszott az egész vizsgáztatás... Mikor bementem, alig tudtam megszólalni, de egy nagy levegő, s jöhet a menet! Egyedüli voltam, aki mosolyogva jött ki, s mindenki csodálkozott...igaz, hogy nem nekem lett a legjobb jegyem, de az, hogy megkönnyebbültem az egész után nekem többet ért, mint ha az egyetemi legjobb jegy lett volna az enyém... Szombaton felkocsikáztunk Kolozsvárra, s összepakoltuk a szobám... Könnyebb lett volna, ha úgy csináltuk volna mint a kastélyokkal, kövenként újraépíteni valahol máshol... Annyi cuccom van, hogy egy külön szoba szükségeltetik, hogy mindennek legyen helye... egyelőre a dobozokban, s a nagybőröndökben várakoznak a dolgaim, hogy leljek nekik valami helyet.... Az íróasztalom már megvan, de a gépemet még nem sikerült beszereljem, szóval még a régi gépemről pötyögöm be a betűket ide...nagy köszönettel tartozom Gabinak, akitől kaptam a számítógépet, hogy meg tudjam írni a diploma munkám itthon... KÖSZÖNÖM SZÉPEN! :) Most még picit rámolgatok, hogy legyen hova gyömöszöljem a többi dolgot... :D Szép napot mindenkinek, s köszönöm mindekinek aki szorított nekem a nehéz napokban, s annak is, aki "súgott" közben, hogy könnyebben menjen... ;)

Nem véd többé gyermek álom....

Az árnyékom hogy lépjem át?
A sorsom ellen mit tegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
És felnőtt máris hogy legyek?
Kérdezni hogy kell annak,
ki sejti önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?
A szép üveggömb összetört,
nem véd többé gyermekálom,
És száz cserép közt sebzett szívvel állsz,
tétován.
Ha rád zuhan egy zord világ,
hogy bírnád el gyönge vállal?
Átkozódhatsz,
senki nem felel, de érzed: menni kell.

Valahogy így éreztem magam 12. végén... annak 5 éve... s az érzés ismét előtört... Hétfőn előre ittunk a medve bőrére, szombaton kalapot dobálunk... minden annak a jele, hogy vége... vége a múltnak, s jön az új, az ismeretlen... a nagybetűs ÉLET...amitől félni kell?! Nem félni, hanem várni... várni kíváncsisággal...vajon mit rejt? milyen lesz? hogy fogadjuk majd egymást? Az életben ezek a lépcsőfokok a legnehezebbek...főleg ha az ember nem igazán szereti az újat... míg más két év alatt 3 helyen lakott, én 5 év alatt egy kis barlangot béreltem, s teljesen eggyé váltam vele...Nehezen szakadok tőle, s ha tehetném, mint egy kis dobozt magammal vinném... Diploma munkám elején járok, azaz nagyjából megvan, csak be kellene pötyögtetnem a gépbe, csak valahogy nagyon nehezen akaródzik neki pötyögni... Még pár nap, s kész kéne legyen, de az tényleg azt jelezné, hogy VÉGE! Lehet ezért húzódik el ennyire... De menni fog az... kicsit nyoszogtatni kell! :)
A diáknapok is elteltek, kibuliztuk magunkat, főleg kiszidtuk...ahogy megszervezték az egészet a KMDSZ-esek, az nagyon elszomorító volt... Női focinál azt vettük észre éjjel 3-kor (mert azzal kezdődik el hivatalosan a buli éjjel 11-kor), hogy a szervezők egyszerűen felszívódtak... Én azt hittem hogy ugratnak a többiek, de mikor láttam hogy minden áll...s főleg a csapatok nem játszanak, akkor kicsit húzós lett a helyzet...Arról nem is beszélve, hogy nyerésre álltunk, erre 4-kor villany lekapcs! Ennyit a fociról... Sebaj, legalább a reggeli billiárdnál friss leszek... gondoltam magamba, csak azt nem sejtettük, hogy a pénteki sportnap is elmarad...mivel ki gondolta volna, hogy a pályákat le kell foglalni? A szervezők nem, az már biztos volt! S hogy hol lehet kölcsönözni ping-pong asztalt? Azt is megtudták a szervezők kb 1 órával azután, hogy az asztalitenisz meccsek el kellett volna kezdődjenek...Siralmas, vagy inkább szánalmas? Egyeztetés nulla, főleg pl. a városi stranddal, hogy lehet-e jegyeket kapni náluk? vagy a szerencsétlen ember menjen csak ki nyugodtan hajnalban próbálkozni, mert úgy is hiába való az egész...merthogy nincs jegy, mert renoválnak... Nagy nehézségek árán, péntek délután nekiugrunk a sportnap-délutánnak...kosár 2-szer 5 perc (!?!?)...ami azt jelenti, hogy eldobod a labdát, s ahova pattan, annyi, mert nincs idő vissza is hozni...ha valaki faultol, egyből dob, merthogy büntető pontokat szerezni is időbe telne... Személyi hiba nincs, csapati sincs... ez olyan hogy fogd a labdát s fuss...mert nincs másra időd... Foci is jó vitz...játszunk két pályán, s van összesen két kapu...az is olyan salak/föld pályán, ahol még a vonalak sincsenek meghúzva... Persze bíró itt sincs, mint a női foci vége fele...bíráskodik aki gondolja, ha netán mégis csak kellene...
Utolsó napi majális a bükkben...türhető...ott az égiek megoldották a szervezők helyett, mivel a végén nem kellett lelépni a szervezőknek, mert úgy is elmosta az eső az egészet... ezzel megmenekültek! Hála jár ezért valakinek...na nem a szervezésért! S hogy nem lehet évről évre szarabb valami? Dehogy nem! Mi sem bizonyítja jobban, mint a KMDSZ? :)
Sebaj, eltelt, szuper volt amúgy, bár a női focit azért végig játszottam volna, hamár mind nullákra vertük az ellenfeleket! De marad a saját életed szervezése! S a diploma munka megírása! Mert aztán túl hamar fog felkerülni a képernyőre hogy GAME OVER! S nem lesz több időd!